Antonius és Kleopátra szerelme egyben a Római Birodalom igazi születésének időpontja is, a szerelmesek minden igyekezete ellenére végül Octavianus győzött, és Augustus néven ő lett az első császár. Ez egyben jelzi is, hogy bármilyen romantikus volt a pár története de alapvetően szakmailag nem volt egy sikersztori. Na valahogy ez az Antonio y Cleopatra Grenadiers szivarral is.

Már amikor megláttam az idétlen műanyag csomagolást és dobozt éreztem, hogy itt problémák lesznek. Rágyújtottam, persze gyufával, ismét egy megérzésem volt és az értékes cédrus gyújtót kihagytam a mai játékból. Szinte azonnal lángra lobbant ez a kis amerikai dohány rudacska. Első szívásra hátborzongató égett papír illat és öreg dohány íz támadt rám, melynek szorításából csak egy korty víz mentett meg. Gyorsan elkezdtem komolyabban vizsgálni a kis merénylőt és rájöttem ezt bizony a Skynet küldte rám. Mivel géppel sodort termékkel van dolgom, semmi természetes, csak a komputerek kíméletlen profizmusa. Azonban nem tudták kivel van dolguk és a szivarvilág John Connorjaként elszívtam a Grenadiers Cameroon Dark modellt. Nem volt jó élmény, ugyanis a szivar végig egy öntudatra ébredt ködvető gépként okádta a füstöt magából és határozottan gyorsan égett. Ez mondjuk gyorsította a befejezést, az pedig nem volt olyan rossz. Íze semmilyen, ilyen igazi kaparós dohány. Bár állítólag tömködnek hozzá némi kubai dohányt is. Alig vártam, hogy vége legyen már. A hamuja egész elképesztő volt, alighogy leégett egy kicsit máris esett a földre. Összességében egy kellemetlenül irritáló szivart sikerült megismernem. Hiába az 1879-től számított dicső múlt , ez a dohány nem jó! Kezdőknek még-még elmegy, de amint lehet kérem váltsunk.