Ideje volt már, hogy egy hazai terméket is megkóstoljak ez szivar fronto sajnos nem éppen a kedves emlékeim gyarapítását szolgálta. Áldozatom a Don Alfredo kézzel sodort Corona méretű szivar volt. A termék egyedisége abban áll, hogy hazai dohányt keverek szumátraival és ebből jön létre ez a szivarnak nevezett valami.

A csomagolást azonban nem nevezném rossznak, sőt magyar viszonylatban kifejezetten ízléses. Igy hát lelkemben óriási kíváncsisággal gyújtottam rá. Ekkor sújtott rám le először Kuba védőszentje: krákogás és köpködés formájában. A dohány aroma külszíni fejtést rendezett a nyálkahártyámon és kellemetlen mellékíze volt a szivarnak. A szelelése ugyan jó, de nagyon gyorsan ég és egyenetlenül. Akárhogy forgattam és gyújtogattam, az egyik fele mindig gyorsabban vált hamuvá. Ami különösen bosszantó volt, hogy apró valamik -nevezzük kavicsnak- kerültek elő a belsejéből. Ettől aztán a köpködés állandóvá vált. Régen szívtam ilyen gyatra minőségű szivart. A szumátrai dohányokért idáig se rajongtam, de magyarral keverve ez egy vegyifegyver! Ár/érték arányban ugyan nagyon jó fekvésű ez a termék, de amit kapsz érte azt senkinek se köszönöd meg. Szigorúan eltiltok tőle minden rajongót!